Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Marosvasarhelyi Szervezet

2008. március 31.

Március 29-én bővített küldöttgyűlés döntött a marosvásárhelyi városi RMDSZ tanácsosjelölt-lista sorrendjéről. A szavazás nyomán a tanácsosjelölt-lista sorrendje a következő: Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor, Makkai Gergely, Kirsch Attila, Szőcs Attila, Nagy József Attila, Bíró Csaba, Fekete Attila, Bányai István, Szabó Annamária és Dudás Annamária. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hivatalból az első helyen van. Borbély László Marosvásárhely többet érdemel jelszóval arra hívta fel a figyelmet, hogy szerencse is kell, hogy a marosvásárhelyi magyarság visszaszerezze a polgármesteri széket, de összefogás nélkül nem fog sikerülni. /Marosvásárhely többet érdemel! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2008. április 8.

Kiss Kálmán, az évek során több magyar zsebpártot és szervezetet létrehozó, mindig csak választási évben színre lépő politikus /jelenleg a Romániai Székely Szövetség vezetője/ összmagyar koalíció megalakítására intézett felhívást Maros megyében. Egy asztalhoz szeretné ültetni az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából. – Borbély László képtelen megnyerni a választásokat, fejtette ki. A felhívásra reagálva, Kiss István, az MPP marosvásárhelyi elnöke kikötötte: semmiféle tárgyalást nem kívánnak folytatni a Kiss Kálmán-féle alakulattal. Inkább az RMDSZ-szel szeretnének egyeztetni. Pokorny László, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke leszögezte: „Olyan emberrel, akinek nincs hitele, és aki miatt Fodor Imre elveszítette a 2000-es választásokat, soha nem fogok tárgyalni. ” /Szucher Ervin: Kiss Kálmán tárgyalna, de nincs kivel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2008. április 16.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei és városi elnöksége nevében, dr. Ráduly Levente megyei és Kiss István városi elnök nyílt levelet intézett RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezeteinek vezetőségéhez, ebben megbeszélésre várják őket április 18-ára a felelős együttműködés keresése céljából. /Nyílt levél az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezeteinek vezetőségéhez! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2008. április 17.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nevetségesnek tartja, hogy Magyar Polgári Párt megyei és városi elnökei nyílt levélben hívták megbeszélésre az RMDSZ helyi vezetőit, mert mindkét elnök az RMDSZ nem is távoli közreműködője volt. Ráadásul a nyílt levél akkor érkezett, amikor már a Maros megyei RMDSZ listái összeálltak. Az RMDSZ felajánlotta, hogy az ő listáin induljanak az MPP jelöltjei. Kelemen szerint most az lenne a becsületes, ha az RMDSZ listákat támogatná az MPP. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szerint nem nyílt levélben kellett volna kezdeményezni a megbeszélést, tudják, hol van az RMDSZ székháza. Borbély Lászlót kell támogatni, ezen változtatni nem lehet, hangsúlyozta. /Mózes Edith: Nem lehet változtatni a közakaraton. Válaszok egy „nyílt levélre”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2008. április 23.

Április 22-én Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke és Gál Éva ügyvezető alelnök benyújtotta a Borbély László polgármesterjelölt és a városi tanácsosjelöltek nevét tartalmazó listákat. A tanácsosi listán 29 név szerepel. /Mózes Edith: Helyhatósági választások 2008. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2008. május 2.

Május 1-jén több megyeszékhelyen majálist szerveztek a helyhatósági választások jelöltjei. Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezett gulyásfőző versenyt. Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök-jelölt és csapata is indult a versenyen. A házigazda Borbély László fejlesztésügyi miniszter kifejtette magyarul, majd románul: Eljött az idő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarok büszkék legyenek arra, hogy magyarok, a románok arra, hogy románok, és a romák arra, hogy romák, mert egy nagy család vagyunk. /N. A. : Gulyásháború a flekken-városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. június 25.

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2008. június 25.

A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2008. június 27.

A választás után nem maradtak abba a viták, vannak kivonulások, nyilatkozatok, levélváltások. Az újságíró Borbély László mellé állt, ugyanis a marosvásárhelyi RMDSZ helyi vezetői azt mondják, hogy a megfelelő együttműködés hiánya gyengítette a kampány hatékonyságát. Az újságíró megkérdezte, miért nem jelezték ezt korábban, ha pedig jelezték, miért nem vette figyelembe véleményüket az általuk erőszakosnak nevezett kampánycsapat. – Szűcs László, a lap főmunkatársa nem vár sokat a Markó–Tőkécs-csúcstól. /Szűcs László: Szembenézés és kibeszélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2008. június 27.

A Népújság olvasói levelet közölt, melyben a levél írója kiállt Borbély László mellett, elítélve az RMDSZ marosvásárhelyi szervezeteinek beadványát, hangsúlyozva, Borbély László a legjobb jelölt volt, akit a magyarság állíthatott. /Az olvasó írja. Farkas Gábor: Tisztelt szerkesztőség! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2008. június 30.

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2008. július 1.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2008. július 1.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa június 28-án tartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök kritikusan és önkritikusan elemezte az önkormányzati választások eredményeit, kijelentetve, azokban a szervezetekben, amelyek gyengén szerepeltek a júniusi választásokon, meg kell vizsgálni az okokat és tisztújítást kell kiírni. Kovács Péter felszólalásában élesen támadta a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi RMDSZ-t. Szerinte a gyergyószentmiklósi polgármester képtelen volt kihasználni a kormánytámogatásokat, a helyi RMDSZ pedig "nem volt képes vagy nem akart a város érdekében dolgozni". Azt állította, hogy Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányában "több száz önkéntest bevonva sok ezer marosvásárhelyi lakoshoz eljutott", ezzel szemben a városi szervezet "egyedüli eredményeként azt említhetném, hogy a kampány ideje alatt nem tettek keresztbe a polgármesterjelöltnek". Kovács Péter szerint a marosvásárhelyi RMDSZ szervezetek vezetőinek félre kell állniuk, fiatal embereknek kell átadniuk a szervezetet. Dr. Kelemen Atilla visszautasította a vádakat, olyanok oktatják ki arról, hogy mit kell tenni Maros megyében, akik nem ismerik a helyi viszonyokat. Dr. Benedek Imre megyei tanácsos szerint Kovács Péter megosztja a közösséget. Markó Béla azzal a Kovács Péter-féle állásponttal, hogy kuss az idősebbeknek, nem értett egyet, de ezt stílusbéli különbségnek nevezte. /Mózes Edith: Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2008. július 3.

Több marosvásárhelyi és Maros megyei RMDSZ-vezető ideges lett Kovács Péter államtitkárnak a SZKT-n megtartott beszéde miatt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ szempontjából a választási eredmény összképe egyértelműen pozitív, azonban vannak olyan települések (pl. Marosvásárhely), ahol a helyi RMDSZ-szervezet elmúlt időszakban kifejtett tevékenysége "megalapozta" a sikertelenséget. Kovács Péter elmondta, hogy azok a helyi vezetők, akik nem tudták sikerre vinni a szervezetüket, álljanak félre, adják át a helyüket új, fiatal embereknek. Az SZKT-n úgy fogalmazott, hogy "újításra és fiatalításra" van szükség. A fiatalság gondolkodás kérdése. Lehet ötven-, hatvan-, hetvenévesen is fiatalnak lenni. Dr. Kelemen Atilla és dr. Benedek Imre füléig csak a fiatalítás szó jutott el, ezért rosszul vonták le a következtetést. – Kovács Péter Dávid Csabát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnökét hibáztatta, amiért a közhivatalokon nincsenek kétnyelvű feliratok. Kovács Péter nem érti, hogy az SZKT gyűlésén miért rajta verték el a port? Miért nem, például a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezeten? /Kovács Péter államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Elverték a port Kovács Péteren? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2008. július 10.

A múlt héten ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Zárt ülést tartottak, szó volt arról, hogy utólag sajtótájékoztatón mondják el a történteket. A közvélemény azonban hiába várta a híreket. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke megmagyarázta: estig tartott a gyűlés, utána meg szétszéledt a testület, azért nem tartottak sajtótájékoztatót. A fő téma a választások kiértékelése volt. Amolyan "kibeszélős" gyűlésnek szánták és az is lett belőle, az emberek elmondhatták a véleményüket. Kritika hangzott el Dávid Csaba, a marosvásárhelyi szervezet elnöke tevékenységét illetően, de nem szólították fel lemondásra. – Arról illett volna tájékoztatni a közvéleményt, hogy hogyan reagált a TKT a "9-ek" nyilvános levelére, vetette közbe az újságíró. Az ülésen általában feleslegesnek tartották a levelet. /Mózes Edith: "Kibeszélős" TKT-ülés? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10/

2008. augusztus 16.

Marosvásárhelyen a magyarság számaránya nem haladja meg a 43 százalékot – ezt Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke jelentette ki. A 2002-es népszámlálás óta először hangzik el olyan hivatalos becslés, amely a legnagyobb magyar közösséget magába foglaló erdélyi város nemzetiségi térképének módosulására vonatkozik. A hat évvel korábban, 2002-ben elvégzett népszámláláskor Marosvásárhely magyar lakossága még 46,7 százalék volt. A helyi magyarságot már akkor egy kisebb sokk érte, hiszen először fordult elő a város történetében, hogy 50 százalék alá esett a magyarság számaránya. 1992-ben Marosvásárhelyen még 53,3 százalék vallotta magát magyarnak. A hat évvel ezelőtti népszámláláskor Kolozsvár magyarságát is kisebb megrázkódtatás érte, hiszen kiderült, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséget magába foglaló kincses városban 20 százalék alá esett a magyarok aránya. A 2002-es adatok szerint a magyarok már csak a város lakosságának a 18,9 százalékát teszik ki. Az 1992-es népszámláláskor a magyarság még a 24,1 százalékát képezte a lakosságnak. /B. T. : Fogyatkozó magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2008. augusztus 19.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete jóváhagyta mind a 12 benyújtott jelöltetési dossziét. A jelöltek között van Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor és Borbély László fejlesztési miniszter, jelezte Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke. Augusztus 28-án eldöntik, hogy ki melyik egyéni választókerületben indul. A 12 jelölt között vannak volt és jelenlegi RMDSZ parlamenti képviselők, mint például Markó Béla, Frunda György szenátor, Kelemen Attila, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Makkai Gergely volt képviselő. Rajtuk kívül benyújtották még jelöltetési szándékukat Benedek Imre és Erős Csaba megyei tanácsosok, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Brassai Zsombor, a Maros megyei szervezet volt ügyvezető elnöke, Szakács János üzletember és Száz Izolda segesvári városi tanácsos. /Jelöltek: Markó, Frunda és Borbély. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./ Dr. Kelemen Atilla elmondta, a lista sorrendje nem végleges, hiszen a Területi Állandó Tanács, legvégül pedig az Országos Állandó Tanács módosíthat ezen. /(vajda): Dr. Kelemen Atilla: Erős parlamenti és kormányképviseletre van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2008. október 14.

Visszalépett az RMDSZ-es tanácsosok által kezdeményezett Somostető-perből Csegzi Sándor alpolgármester. Az RMDSZ képviselői az alpolgármester lépését az RMDSZ-szel való szembefordulásként értelmezik. Csegzi cáfolta, hogy szembefordult volna az RMDSZ-szervezettel, amely a városi közgyűlésbe, majd az alpolgármesteri székbe juttatta. „Szó sincs arról, hogy az RMDSZ ellen fordultam. Mint felperes pontosan az ügy érdekében léptem ki a pereskedésből. Ugyanis önmagammal pereskednék, ha bármit kifogásolok, ami a polgármesteri hivatalban történik” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Kikérte egy jogi szakértő véleményét, aki megerősítette: nem perelheti a polgármesteri hivatalt az alpolgármester. Csegzi Sándor magatartását Borbély László fejlesztési, középítkezési, lakásügyi miniszter elítélte. /Máthé Éva: Csegzi kihátrált az RMDSZ mögül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. január 9.

A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója kisebbségbe került az önkormányzatban. Molnár Gábor tanácsos szerint a frakció túlságosan „hozzásimul a polgármester elképzeléseihez”. A Vásárhelyi Hírlapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a frakció a városvezető tükre lett. Ezt cáfolta Csegzi Sándor alpolgármester, viszont kifejtette, hogy az új helyzetben át kell gondolni az önkormányzati politikát, szerinte – többek között – egy „olyan frakcióvezetőre lenne szükség, aki bármilyen kérdés vitájánál a sarkára áll. ” Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a helyi tanács frakcióvezetője elmondta, nehéz összehangolni a frakcióban a véleménykülönbségeket. Azt mondják róla, hogy konfliktuskerülő magatartást tanúsít. Dávid Csaba szerint inkább arról van szó, hogy a vitás kérdéseket konfliktuskezelően közelíti meg. Visszautasította Molnár Gábor tanácsos véleményét, hogy az RMDSZ-frakció „hozzásimult a polgármester elképzeléseihez. ” /Vajda György: Kötéltánc hátrányos helyzetben? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2009. január 9.

A valós kétnyelvűség meghonosítása az egyik legfontosabb idei célkitűzése az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciójának – jelentette be Bakos Levente, volt alpolgármester, jelenlegi önkormányzati képviselő. Az etnikailag fele-fele arányban lakott Marosvásárhelyen még mindig háttérbe szorul a magyar nyelv használata. Számos közintézményen sincs feltüntetve a hivatal magyar elnevezése. Az RMDSZ önkormányzati képviselői olyan határozattervezettel állnak elő, amelynek alapján bizonyos anyagi kedvezményeket biztosíthatnak azoknak a kereskedőknek, akik több nyelven feliratozzák boltjukat. „Meg kell találnunk annak a módját, hogyan vezethetnénk vissza a Vásárhelyen valamikor hagyományosnak számító román–magyar cégtáblákat” – mondta ki Bakos Levente. A 2000–2004-es ciklusban a tavaly autóbalesetben elhunyt Ráduly Levente kezdeményezésére az önkormányzat már elfogadott egy döntést, amelynek értelmében azért a reklámfelületért, amelyen egy második nyelvű felirat is megjelenik, a vállalkozók nem kötelesek illetéket fizetni. A tanácsi határozatot még életbelépése előtt megtámadta az akkori szociáldemokrata párti (PSD) prefektus, Ovidiu Natea. Ennek ellenére az utóbbi években egyre több kétnyelvű felirat jelent meg a városban. Az RMDSZ lemondott arról, hogy az utcanévtáblák ügyében pert indítson Dorin Florea polgármester ellen. Dorin Florea csak az utca vagy tér szócskát volt hajlandó feltüntetni a román elnevezés után. Bakos szerint hatásosabb lenne, ha politikai és közigazgatási síkon születne egyezség. Két ’56-os elítéltről szeretne utcát elnevezni az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, Kun Zsigmond grófról és Ion Faliboga tanítóról. Előbbit életfogytiglanra, utóbbit halálra ítélték, majd 1964-ben kivégezték a kommunisták. /Szucher Ervin: A valós kétnyelvűség a cél Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2009. január 9.

Nyílt levéllel fordult a magyar nyelvű sajtóhoz az RMDSZ-tagságától megfosztott Benedek Imrét támogató marosvásárhelyi kezdeményező csoport. Az RMDSZ Maros megyei elnökét, valamint a szervezet tagságát megszólítani kívánó csoportosulás elfogadhatatlannak tartja, hogy 13 ezer választópolgár helyett mindössze 34-nek legyen képviselője a parlamentben. Ugyanakkor elkezdődött az aláírásgyűjtés is, amellyel Benedek Imre szövetségbe való visszafogadását és a parlamenti mandátum elnyerését támogatják. Az aláírók szerint az RMDSZ felső vezetése tehet arról, hogy a törvényhozó testületbe nem a Maros megyében induló Benedek, hanem a 34 afrikai és ázsiai szavazatot gyűjtő Kötő József képviselheti az erdélyi magyarságot. Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ döntését, mellyel megvonták a politikai bizalmat, a szervezet testületeiben betöltött tisztségeket a marosvásárhelyi jelölttől, akit kizárással büntettek. Benedek Imre orvosprofesszor kampánystábja, a Központi Választási Iroda (BEC) RMDSZ-es megbízottja, Péter Zsuzsanna, valamint más jogászok úgy vélték, számítógépes vagy emberi hibából, esetleg választási csalás miatt a Benedeknek járó képviselői mandátum átkerült Kötő József nevére. December 19-én hozott ítéletében a bukaresti táblabíróság elismerte az elosztási rendszer hibáját, és visszavonta az RMDSZ külföldi képviselői mandátumát, anélkül azonban, hogy azt Benedek Imrének ítélte volna. Mivel a döntés szerint Kötő József mandátuma elvileg elveszett, az RMDSZ vezetői úgy ítélték meg, hogy Benedek kárt okozott a szervezetnek. „Felháborítónak tartjuk, hogy az SZKT elnöke nem adott szót Benedek Imrének, amelyben magyarázatot nyújthatott volna az ellene felhozott vádakra. Olyan emberek, mint Markó Béla és Borbély László, hosszú éveken át az RMDSZ védőgyűrűjét kisajátították, és saját céljaikra használták fel, megpróbálták az értékes és véleményformáló embereket eltávolítani, ha azok érdekeikbe ütköztek. ” – írják a kezdeményező csoport tagjai, akik Benedeket idézik: ő nem az RMDSZ és nem Kötő József ellen, hanem a Központi Választási Irodával pereskedik. A kezdeményező csoport tagjai aláírásgyűjtésbe kezdtek. Benedek Imre levelet írt Markó Bélának, ebben tiltakozott a Szövetségi Állandó Tanács decemberben hozott, kizárását illető határozata ellen. Kizárásáról, többek között Kelemen Atilla megyei elnök, Szabó Árpád ügyvezető és Dávid Csaba, a városi szervezet vezetője döntött. /Szucher Ervin: Aláírásgyűjtés Benedek Imréért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2009. február 27.

Sürgősségi kormányrendelettel felmentették a Maros Vízügyi Igazgatóság vezérigazgatói tisztségéből Dávid Csabát. Dávid Csaba nem ismeri a felmentés indoklását, úgy értesült hogy szakvégzettségének megfelelő állást ajánlanak számára továbbra is az intézmény keretében. – Ha ez nekem is és az RMDSZ-nek is megfelel, elfogadom, ha nem, a további lépésekről később lesz döntés – fejtette ki Dávid, aki a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának, és az RMDSZ városi szervezetének is az elnöke. /Felmentették Dávid Csabát a vízügyi igazgatóság éléről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2009. március 27.

Tisztújító közgyűlést tart március 28-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba jelenlegi elnök nem vállal újabb mandátumot, a tisztségre ketten pályáznak: dr. Benedek István városi, és Gombos Csaba megyei tanácsos. A szervezéssel kapcsolatosan Benedek István szabálytalanságok sorára hivatkozott. A rossznyelvek szerint a háttérben a Benedek-Borbély László-tábor harca zajlik. Benedek István szerint fontos a román pártokkal való tárgyalások folytatása, főleg most, amikor „a tisztogatások zajlanak”, mert „jelen pillanatban nincs ilyen tárgyalópartner a városi RMDSZ részéről”. „A városnak sokkal határozottabban kell ezekben a dolgokban fellépnie” – jelentette ki. Dávid Csaba még funkcióban levő elnök annak a híve, hogy ha valaki nyolc éven át egy bizonyos tevékenységet ellátott, ne vállaljon további mandátumot. Nem hiszi, hogy a szervezés során szabálytalanságok történtek volna. Gombos Csaba, a közgazdász végzettségű sportember, aki a wushu (kung fu) ágazatban több ízben is Európa- és világbajnoki címet szerzett, és akit az ország első tíz sportolója közé soroltak be, vállalatvezetőként dolgozott, közéleti szerepet a tavalyi helyhatósági választásokon vállalt, amikor is megyei tanácsosnak választották. Elmondta, azért vállalta el a jelölést, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ városi szervezete a legutóbbi helyhatósági választásokon elért eredmények alapján gyengült. /Antalfi Imola: Versenyfutás az RMDSZ vásárhelyi elnöki székéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2009. március 30.

Marosvásárhelyen Petőfi Sándor szobra elé vörös és fehér hagymakoszorút helyzetek. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ új elnöke elmondta: úgy látszik, vannak még zavaros elméjű egyének, akiket kísért 1990 márciusa, akik minden alkalmat kihasználnak a zavarkeltésre. /(a.): Hagymakoszorú Petőfi lábánál. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2009. március 30.

Benedek István orvosprofesszor személyében új elnök került az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete élére. A tapasztalt városi tanácsos négy szavazattal szerzett többet ellenfelénél, Gombos Csabánál. Mind a nyertes, mind a vesztes fél együttműködési szándékáról és támogatásáról biztosította a másikat. Benedek István az RMDSZ-ben korábban uralkodó békés légkör visszaállítását tűzte ki célul. Amint a választások utáni sajtótájékoztatón elmondta, tudatában van annak, hogy az utóbbi években elszabadult indulatok miatt a marosvásárhelyi szervezetben nagyon sok a sértett ember, akit valahogyan ki kell engesztelni. Ugyanakkor szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a román pártokkal, mondta. Benedek István sajnálatosnak tartja, hogy a gyűlésen több indulatos beszéd is elhangzott, amelyben nem tevékenysége vagy programja, hanem a testvére miatt támadták személyét. A szavazás előtt több ízben is nyomatékosítania kellett: „István vagyok, nem Imre!” A választást mindkét részről erőteljes, olykor a sportszerűség határait túllépő kampány előzte meg. A két politikus mögött álló csoportosulások mindent megtettek támogatóik mozgósításáért, a cigányok beszervezésétől vagy az ellenfél lejáratásától sem riadva vissza. A Benedek Istvánt támogatók mindenképp vissza akartak vágni a Borbély László, Kelemen Atilla és Lokodi Edit Emőke hármasnak, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Benedek István testvérét, Benedek Imrét kizárják az RMDSZ-ből. /Szucher Ervin: Benedek István lett az RMDSZ új marosvásárhelyi elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./ Frunda György Benedek Imrét illető durva kritikája nemtetszést váltott ki és döntésre bírta a még határozatlan szavazókat. /Antalfi Imola: Benedek István lett a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2009. március 31.

„Az RMDSZ–PD-L szövetséget nem városi szinten kell megkötni” – reagált Frunda György Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új elnöke nyilatkozatára, hogy a város érdekében tárgyalni a Demokrata-Liberális Párttal”. Frunda emlékeztetett, az RMDSZ Maros megyében elsősorban a liberálisokkal kötött szövetséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke cáfolta azt a feltevést, hogy az RMDSZ megyei és országos csúcsvezetése Gombos Csaba jelölésével kívánt volna leszámolni a Benedek-testvérekkel. /Lokodi Imre: PD–L-vizeken a vásárhelyiek? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2009. május 29.

Az RMDSZ-frakció megpróbálta megakadályozni, de a többségben levő román városi tanácsosok megszavazták, hogy Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber főszerkesztője kapja Hunyadi László szobrászművész mellett a Marosvásárhely díszpolgára kitüntetést. Benedek István frakcióvezető, az RMDSZ városi szervezetének elnöke azzal indokolta a kifogást, hogy Ladariu újságcikkeiben húsz éve a magyarság ellen izgat, írásai köztudomásúan magyarellenesek. /A. E. : A „magyarfaló” díszpolgár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2009. június 3.

A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2009. június 4.

Június 1-jén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete választási plakátokkal ellátott táblákat helyezett el a város területén a zöldövezetekben, többek között az 1848. sugárúton. A táblák egy része másnap reggelre üresen állt, a még megmaradottakat június 3-án reggelre lecsupaszították vagy kitépték a földből. Az RMDSZ felkéri a polgárőrség tagjait, hogy az RMDSZ hirdetőtábláinkra is fordítsanak ugyanolyan figyelmet, mint a többi politikai párt hirdetőtábláira. /Gál Éva szervezési alelnök: Plakátháború? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. június 10.

A történelminek nevezett választási siker mind Maros megyében, mind Marosvásárhelyen erősíti az RMDSZ alkupozícióját – állapította meg Kelemen Atilla és Benedek István. A megyei, illetve a városi szervezet vezetői elmondták, a román pártokkal folytatott tárgyalásokon az elkövetkezendőkben megpróbálják kiaknázni az elért eredményeket. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakosság aránya ötven százalék alá süllyedt, és ennek következtében 2008 óta az RMDSZ kisebbségbe került a helyi önkormányzatban, ezúttal a szavazatok több mint 62 százalékát gyűjtötte össze. Megyei szinten, ahol a magyar nemzetiségűek aránya 39 százalék körül mozog, a voksolók közel 50 százaléka támogatta a szövetség és az EMNT közös listáját. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetének elnöke természetesnek tartja, hogy szerepet vállalt az RMDSZ és az EMNT kampányában, annak ellenére, hogy az MPP országos alelnöki tisztségét tölti be. /Szucher Ervin: Alkupozícióját erősítné az RMDSZ Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998